Men megbocsátott flörtöl. Fő navigáció

Többé már nem vagy ér, kitágul a tered csitriként ficánkolsz, pajkosan kacagsz ahogyan megnyúlsz, egyre jobban éledsz sok hódolója van az ifjú lánynak. Északtól délig lesik kegyeidet mikor jóságos vagy, áldott a neved Amikor gonosszá válsz, átkozott leszel. Kőszikla sem akadály?

Minden megunt, avitt? Soha nem alkuszol, gátat nem tűrsz meg.

Soha nem alkuszol, gátat nem tűrsz meg Mit neked: Inn, Morva, Dráva, Vág túlnősz az idősebb testvéreiden… magadba szippantod. Ej, nehogy megbánd!

Lábad nyomát hagyod merész mészkövön elszántan vándorolsz, mélyíted medred tájról tájra lépkedsz, szállítod a löszt. Pliocén végén célod a Kisalföld men megbocsátott flörtöl helyett, irány nyugat-kelet így törtetsz tovább, nem számít a göröngy.

Így törtetsz tovább, nem számít a göröngy kéjesen kanyarogsz zugos utakon látványban nincs hiány, miénk az öröm fenséges Visegrád, bájos Esztergom. Buda és Pest; ez most már élmény a köbön …jöttek Rómából, még mielőtt a hunok továbbálltak, de maradt kő a kövön… Én csodám!

Egyetlen Danubiusom! Deltáddal megtérsz, mártózol sós vízben. Folyama népeknek, éke nemzetnek.