Ismerősök freiberg szász.

Teljes szövegű keresés IX. A közkatona helyzete a múlt században. A Rontó Pál tartalma. Személyének kérdése. Az elbeszélés és történet megegyezése. Az egri Rontó-hagyomány. A Benyovszky szolgája. Az ő másik emlékezetes alkotása Rontó Pál. Nem volt ugyan keresés nő a 46 hatása oly gyors és csattanós: de érdeme és sikere nem kisebb. Sorsa, szerencséje, dicsősége is azonos. Rontó ép oly halhatatlan, mint Zajtay, ama jeles hazafi. Rontó Pál, pinkvanilla tarskereso mint említettük, az első szökött katona az irodalomban, teljesen ismerős körből, a magyar ismerősök freiberg szász életéből van kikapva, úgy, hogy közvetlenűl érintette a közönséget.

Hiszen abban az időben, mikor a legénység gyűjtésének ismerősök freiberg szász módja volt: önkéntes beállás és kötéllel fogás, a mikor sokan álltak be a toborzókon, vidám muzsika-szóra, csalogató biztatásra, pillanatnyi fölgerjedésben vagy virágos kedvben, a mikor sokat elfogtak mások boszúja vagy a magok ügyetlensége miatt, később lecsillapodva és kijózanodva, vagy a kegyetlenűl kemény bánás következtében elkedvetlenedve s elkeseredve — nagy számmal szöktek meg.

Mert vas fegyelem uralkodott, önkénykedéssel és hatalmaskodással, a nehéz szolgálatban minden kicsi mulasztásért vasra-verés és vesszőfutás járta; s a szegény jobbágy fia minden értelmessége és igyekezete mellett sem emelkedhetett vagy legfeljebb őrmesterségig juthatott. Gvadányi generális létére ismerte ezt a lassú előléptetést s nem hiában mondatja az öreg Rontóval, fia jövőjéről való tervezgetése közben, hogy ha katona lesz, méltóságra viheti. Kónyi János, érdemes elbeszélőnk, a magyar hazának együgyű hadi szolgája, a mint magát írogatta, keservesen tapasztalta is; írói pályájára mint őrmester lépett s azt mint őrmester hagyta el; húsz esztendő alatt — nem haladt tovább.

Sok pedig mint közlegény őszüle meg, kitanúlva csinyben, elfásúlva bűnben, hacsak meg nem ugrott. Mert mindez ismerősök freiberg szász következményeként meghozta és megszaporította a szökést.

keresés nők gisors

Gvadányi negyven esztendős katonáskodása alatt jól. Pozsony és Komárom, A szolgálatban ismerősök freiberg szász végletes büntetés, lassú előmenetel, a szökevényekkel rideg elbánás, következetes üldözés, elfogatás esetében a biztos halál, a meggyalázó bitófa a népben szánalmat és rokonszenvet ébresztett a szerencsétlenek iránt.

Különben is a nép szelíden mérlegeli a vétség fokát, elfogúltan érezi a törvény szigorát s a kettő között nem igen vonja meg az összefüggést, az erkölcsi következtetést: a hatalommal szemben mindég az üldözöttel érez, annak pártjára áll. Hiszen ez az ő ismerősök freiberg szász és csontja, kihez a születés vagy szenvedés rokoni kötelékei fűzik. A mint a mesében az üldözött ártatlanság hányatásait és küzdelmeit szerető részvéttel kíséri, úgy az étetben is a nem épen ártatlan üldözött kalandor vergődésein és sikerein mindig szánakozó érdeklődéssel csügg.

A szegény legény és szökött katona, csak gonosz ne legyen, a népnek gyakori hőse. Ismerősök freiberg szász csínjeik, vakmerő kalandjaik, mikbe vérök szilajsága vagy a hatalom embertelensége sodorja őket, a nép képzelődésére erősen hatnak; bámulással és becsüléssel töltik el, mely könnyen szeretetre változik.

Nem a bűnt palástolja, legalább nem ez az erkölcsi érzése, hanem a vitézkedést ismeri el; s ha szorongatott hősének sikerűl a hatalmat kijátszania, felültetnie, rászednie vagy megcsúfolnia, jóízűen megkaczagja. Mulattatja, foglalkoztatja; elkezdi gyermeksége és ifjúsága viselt dolgait kutatni, ha ismerősök freiberg szász nem találja, kiszövi: mert annyi furfangos csíny és vakmerő kaland, annyi hősködés és híresség csak úgy az ágon nem teremhetett, a nép hite szerint kellett alapjának lennie.

Bizonyosan már a gyermekben és ifjúban is volt valami rendkívűli. Gvadányi jól ismerte a népet. Rontó Pál választása és előadása tanúskodik róla. Minő gondos és pontos minden apróság följegyzésében, mi hősére vonatkozik, bölcsőjétől koporsójáig. Ám tekintsünk végig életén. Hősünk ben, a borsodmegyei Sajó-Keresztúron született; apja Rontó Dávid, anyja Sárkány Judith, így igazán sárkány-tejet szopott.

vagy találkozik férfiak párizsban

Apja módos paraszt-gazda, írni tudó; majd bíró, majd esküdt; a currenseket rendesen ő olvassa el s Miskolczon a falu dolgait rendesen ő viszi. Most épen, a mint ismerősök freiberg szász imádságra nyolczat harangoznak, a szomszédban ivott, míg felesége vajudott és szaladt haza, a mint az a bajon átesett.

Pali burokban jött a világra; szíve irányában jegye volt, kivont magyar kard, a mi mind kétszeres örömet okozott. Volt is mozgalom a háznál! Tart is jeles keresztelőt, kilencz koma-párral, de a Pali igazi keresztapja mégis Tüzes András, keresztanyja ennek felesége: Aczél Kata. A míg a készülődések folynak, Dávid gazda behajt Miskolczra s két minoritát: Pater Ismerősök freiberg szász és Frater Onofriust, ismerősök freiberg szász keresztelni.

A csök nagy vígassággal s annyi ételfogással megy végbe, hogy a múlt század egész népi szakácstudománya benne van; esznek-isznak másnap virradtig. A sok czédaság miatt Frater Onofrius az istállóba búvik, csak a vendégek oszlása után jön elő és az öreg Rontó vissza viszi társával együtt, a miskolczi kolostorba. A gyermek nő, mint afféle egyetlen fiú.

Etetik, minél fogva két pofája olyan kövér, mint a trombitásnak; kényeztetik, inge újja csipkés, szegése végig pamuttal van kivarrva. Anyja tiszta lévén, minden héten kétszer megmossa fejét, három rétbe fonja üstökét, fekete szalaggal, ha ugyan a gyermek jó előre meg nem szökik, nyáron a sűrű dudvába, télen a szalma-kazalba, honnan csak nagy kérésekre és igéretekre sompolyog elő.

Imádkozni, keresztet vetni hamar megtanúl; de bizony nem a miatyánkon, azon járt esze, hogy mit játszik, vagy mit eszik?

Wohlmuth János Ruszt, — Sopron, zeneszerző, tanár. Pozsonyban működött.

Mert mohón kapott mindenen, meg is unta mohón, úgy hagy játékszere nem tartott három napig. Bár apja kertjében gyümölcs elég termett, az uraságéba járt dézsmálni; a pásztorok megnyomják, elverik; apja megvesszőzi, a kapu oszlopához kötözi, megjósolja neki, hogy akasztófa virága lesz: mindettől vissza nem riad; sőt a szomszédos zsidóhoz betör, de rajta veszt, az ablak-vasba szorúl, aztán szigorú atyja kezébe kerül. Az öreg Rontó ennyi mindenféle kilátással édesgeti Miskolczra, a minoritákhoz, hol eleinte jól indúl, aztán egyre bitangol; gazdája fiával a gazda boltjában lopogat, kávéházba járogat, míg az évet befejezve, szünetre Anti barátjával hazatér.

Szórakozni elnéznek a szikszai vásárba, hol katonának állanak a b. Splényi-ezredbe, s már peczkesen kardjukat csörgetik-börgetik, mire szüleik észreveszik s áldozattal kiváltják és a két ismerősök freiberg szász egymástól elválasztják.

Az iskolai év kezdetével összekerűlnek megint, most szigorúbb mentor vezetése alatt; de mégis kifognak rajta.

meeting nő ile de ré

Anti, Gyöngyvirág Jóska által, egy szent-andréi gazdag tőzsértől apja nevében és aláírásával frtot vesz fel s dorbézolni és koczkázni járnak, míg a mentor reá jő, eltiltja, miért megcsúfolják, elüldözik; utoljára rajta vesztenek. Gyöngyvirág Jóska hűvösre kerűl, Anti és Pali istenes verést kap és szétvetik őket.

Rontó most Egerbe jut, hol poetaságig viszi: e tudományt tudni kedve volt, mert úgy is «jól tudott hazudni». Azonban csakhamar mulatozik, praeceptora iddogál, ő meg tánczol; éjente eljár faluzni, miért kénytelen megszökni. Ismerősök freiberg szász át az újszászi pusztára menekül, hol csikós bojtárnak beszegődik; segít gazdájának lovat lopni, a lopott jószágot Pesten, Zsibón, Debreczenben eladni, hol megismerkednek a deressel, 30 botig; aztán katonának csap fel Jászberényben a Nádor-huszárezredbe.

Vállaira függesztette az angyal-bőröket, oldalára kardot és tarsolyt kötött, lábára sarkantyús csizmát húzott; a káplár füleinél hunczfutlikat nyírt, azt rózsavizes írral megkente s mint a kacsa farkát felgöndörítette, fejét pedig beporozta.

IX. RONTO PÁL.

S ismerősök freiberg szász egy jó Mokány nevű lovat. Aztán maga is toborzott, majd Budán felesküdt. Anti pajtásával véletlenűl találkozott, ki megvendégelte és megajándékozta, de most már becsületes keresményéből. Úgy tért vissza Jászberénybe, honnan háborúba indúltak s öt hétre eljutottak Prágába, Csehország metropolisába; de ezrede nagy hegyek között, Szászország határszélén fekszik.

Tiszteinek, különösen kapitányának kedvencze, kivel egy téli reggel hóban-fagyban Kadenbe lovagol. A kapitány lova az úttalan útakon megsikamol s az árokba dől s az ő lába kificzamol.

Rontó csak hátán húzhatja ki és szánkón szállítja haza. Elégedett volna, de két levél katonáskodó jó kedvében megzavarja; az egyik Anti betegségéről, a másik atyja haragjáról. Az öreg leveszi kezét róla. Megilletődésében felfogadja, hogy megjavítja életét. Alig várja a tavaszt, hogy a háború megnyilván, vitézi hírt-nevet szerezzen.

Megindúlnak az ezredek, lobognak a zászlók. S ő ezredével Freibergbe kerűl. Puskák ropogása, ágyúk durrogása ismerősök freiberg szász a golyók fütyülése elálmélkodtatja; de felbuzdúl, űzi a burkus kuruczokat, zsákmányol pénzt és lovat; egy vén katona átveszi és elsikkasztja. Legalább tanúlt, most már szerzeményét nem bízza másra. Arany órát, lánczot, arany pixist, szilaj paripát, melyért kapitányától aranyat kap, szed össze; a sok szerencse elszédíti, koczkajátékos lesz; éjszakáz, korhelykedik, lovát elhanyagolja, tisztjei szeretetét elveszti, pénze eljátszásával csak burgonyán él, elkeseredve három hitvány társával: Búszerzővel, Dallossal és Gyúró Pistával az uraság majorjából tehenet lop: rajta kapják, elzárják, megvesszőzik, mert a Katonának csupán jó erkölcs pánczélja, Ha ebbe öltözött, bizonyos a czélja.

Rontó a jó erkölcsöt elhagyva, egyik veszedelemből a másikba esik. Lovát Marienbergnél kilövik alóla, rosszat kap helyette; lenézik, becsmérlik; elbúsulva a poroszokhoz szökik, Kleist elé vezetik: de a császári seregek a muszkákkal Berlint meglepik, a ruhatárat tönkre teszik, Potsdamot és Sansoucit pusztítják, Torgaunál a poroszokat legyőzik. Hősünk ezekkel Magdeburg felé siet, de Ziethen Drezda alá űzi vissza a császáriakat. Rontót itt elfogják, Csehországba viszik, hol Stockhaus, Verhör és Kriegsrecht várja: «Mivel hogy Rontó Pál istenét, királyát Megcsalta, elhagyta zászlójának alját.

Kérik számára a kegyelmet: előbb két zászlótartó, majd sok úr és dáma, aztán a szerzetesek, majd a bíró egész tanácsával, aztán a városi népség, majd az ispotály, végre apró gyermekek kara: de az ezredes, noha jó ember, szökevényeknek nem kegyelmez; már ki is vezetik a vesztő-helyre, az akasztófa alá, előbb apjától és anyjától érzékeny levéllel elbúcsúzván, midőn végre az ezredes gróf Hadik, a vezér, leányának kérésére kegyelmet ad neki: úgy tetszik; a sors kiengesztelődött iránta, felebbvalói újra pártfogásba veszik s két álló esztendeig, a meddig a háború tart, jól is megy dolga.

Innen két csak ingyenes társkereső múlva Husztra, majd Huklivára teszik, kedvezmények külföldön szintén két esztendőt tölt; míg a huszti vendéglőben négy sószállító tiszt vacsorál, Rontó is bemegy, kitliben, fején csákóval, kezén dohányzacskóval; egy itcze bort kér ismerősök freiberg szász pipára gyújt.

A tisztek mereven nézik, majd egyikök felugrik, csákóját leüti fejéről, pipáját kicsapja szájából, hogy tanuljon morest: Rontó fellobban, haza robban, fölnyergel, mundirt vesz, kardot köt, karabélyt tölt, lőve és vagdalkozva visszaront. A kocsmáros a gyertyát hirtelen leüti az asztalról, a négy tiszt ismerősök freiberg szász. Rontó lő és vagdalkozik s abban a hiszemben, hogy mind a négyet megölte, még az éjjel megszökik Lengyelországba. Így kerül gróf Benyovszky szolgálatába, kivel muszka fogságra jut, majd Szibériába száműzetve, előbb a tobolszki, aztán a tomszki, jakuczki és ochoczki kormányzóságba, majd Kamcsatkába, a bolsericzki kerűletbe, hol osztozik ura fölkelésében és hányatásaiban az ázsiai és afrikai tengereken és szigeteken, mindig visszavisszasóvárogva Magyarországba; osztozik madagascari első vállalatában is.

Végre urával Párisba, Bécsbe, ismerősök freiberg szász honába tér, miután előbb kegyelmet kapott; grófjától és asszonyától nagy búsan elválik, Sajó-Keresztúrra lemegy egy miskolczi görög szekerén, de öreg atyja házát az uraság elvette és más jobbágyat telepített bele; ő már csak szülei sírjára borúlhat.

Egerbe vonúl, a hol a Rácz-utczában házat vesz; ehhez szőlőt és három rétet gazdálkodva pénzét kamatoztatva, csöndesen éldegél, csöndesen elhal. Ime, a Rontó Pál története.

Minden ízében népies. Szerkezete egyszerű életírás, de ennek keretében a hős jelleme, bár elnagyolva, lélektanilag következetesen irodalom társkereső ki. Már világra jöttekor, mint a Nagy Sándor születésekor, csodajelek mutatkoznak. A keresnek a nők jogaiért vinnyog, a kutya vigyorog, s mint a mesebeli hősök, burokban születik, kivont magyar karddal a szíve irányában.

Előre hirdetik, hogy nagy, derék vitéz lesz. Aztán erős, vastag gyermek, mint Toldi kicsi korában; olyan mint a bial-bornyú. Előbb kényeztetett, majd vásott, mint rendszerint az egyetlen fiú. Mohón kap mindenen, mohón meg is únja. Korán tilosba jár, nem rosszaságból, hanem vére felforrásából, mely hirtelen el-elkapja, mert nem tanúlta meg fegyelmezni, rajta uralkodni. Már mint gyermek, kalandos, mint diák: mulatság, koczka, táncz, leány bolondja, mi végre is a pusztába űzi, csikós bojtárnak és a katonasághoz nyalka huszárnak.

Aztán egyik napról a másikra elköltöztek Izraelbe. A férje, vagy a fia, — ma már nem tudom pontosan ki — építész volt és a két világháború között elég sok házat tervezett. Ezekre ma is rá lehet ismerni, mert egy kis bauhaus-gyanús szellem lengi körül őket még így, elhanyagolt állapotukban is. Egyáltalán volt-e valamilyen rokoni kapcsolat az udvarhelyi Bhöm családdal, vagy csak véletlen névrokonságról van szó? Honnan ered a család és volt-e, vagy egyáltalán a családi hagyomány tart-e számon valakit, aki a művészetekhez közel állt?

Az új élet, új fegyelem eleinte rendben tartja; de később hadi zsákmánya, szerencséje játékosságra, hanyagságra, sőt lopásra vetemíti; s mihelyt a keménységet éreztetik vele, kész a daczra és szökésre, mint a gyermek a szülei házban. Így hanyatlik fokról-fokra, nem megátalkodott gonoszságból, hanem könnyelműségből és szenvedélyességből. A magába-szállás az apai levélre, a javulás az ezredes kegyelmére el-elfogja, visszatörődik a rendbe és fegyelembe; de már félünk, hogy féktelen paripája, a heves indulat, elragadja megint.

Némi tanúltsága, melyet az iskolából a közlegénységbe hozott magával, hadi bátorsága, melyet nem egyszer vitézkedve tanúsított, ismerősök freiberg szász önérzettel, büszkeséggel tölti el szívét; érzi, ha nem is az emberi méltóságot, hanem azt a hetykeséget, hogy ki a legény a csárdában: s azt a német sószállító tisztek türelmetlenségére online társkereső szolgáltatások teszt is mutatja.

Aztán elbujdosik, mint a mesebeli hősök, a század egyik leglángeszűbb és legmerészebb kalandorának, gróf Benyovszky Móricznak oldalán hetedhét országon keresztűl, sőt tovább, ismeretlen tengereken át, ismeretlen világokba és szigetekbe, a jó magyar cseléd benfentes ismerd meg a nők a múzeumban és önfeláldozó hűségével mindenütt.

Kedélyessége nem egyszer földeríti urát is; hűsége, gondoskodása ismerősök freiberg szász nem egyszer mélyen megindító. A mint öregszik, a szerint csillapszik, de ragaszkodása és szeretete urához annál jobban erősödik; epekedése és reménysége a szülőföld után annál sóvárabb.

S e kettős nemes tulajdonsága kiengesztel iránta, örömest elfeledjük botlásait és vétkeit, melyekért úgy is régen flört munkára megszenvedett; úgy, hogy jól esik tudnunk, hogy utoljára szerencsésen meghúzódott egri révében. Mi ez a Rontó? Valódi vagy képzeleti alak? A költő az elhitetés tárgyaló kameruni lányok erejével vitatja, újra meg újra hangoztatja, hogy élt és ezredében katonáskodott: maga jól ismerte.

S nemcsak az elbeszélés keretében festi élő alakúl, de az elbeszélésen kívűl előszóban és jegyzetben ismételve, mint hiteles és bizonyító tanúra hivatkozik reája. Mindenekelőtt kijelenti, hogy könyve, melyet néhány előkelő pesti nő kérésére, e syrének énekelésére írt, — mert hiszen Jupitert is lehúzta az égből egy asszonyi állat, — valóságos történet, azért senki se tartsa költeményes románnak; keresek nők 94450 Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz; de a magyar lovas katona története megelőzi a gróf történetét, mert a gróf szerepe csak ott kezdődik, a midőn Rontó Pál, nem messze Krakkótól, Lengyelország városától, hozzája érkezett; már ezelőtt pedig Rontóval sok dolog esett, mert sokkal öregebb is volt.

Rontó Pál ismerősök freiberg szász egy regimentbe volt velem ismerősök freiberg szász én főstrázsamestere voltam, s hivatalom mellett az akasztófa alá is én vezettem ki, az hét esztendeig folyt prussus háborúba.

Ezen alkalmatossággal mint a maga életét, úgy a grófét is, az vele esett történetekkel elbeszéllette előttem; sőt a mint néki mondottam, mint volnának némely dolgaik a könyvbe kitéve, sokat meghamisított és előttem úgy a mint kitettem, beszéllette. S a mikor a költő a Benyovszky életében a gróf elfogatását, Krakkó felé szállítását s a szövetségesek által való megszabadítását leírja, verses megjegyzésűl azt veti utána, hogy így adja elő az a német könyv, mely gróf Benyovszkyról szól; de mikor Rontó ben Budán nála volt, úgy beszélte, hogy biz a muszka őket Lublinnál elfogta, Krakkóba szállította s onnan megszöktek; ő a grófot a város árkába kötélen leeresztette, maga meg utána ereszkedett; ismerősök freiberg szász jutottak Spiczkibe; a mi Gvadányi szerint igazabbnak látszik s megmagyarázza a későbbi kemény bánást a gróf iránt, mert a muszka nem hadi tisztnek, szökevénynek tekintette.

Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

S a mikor a grófnak sakk-nyereményeit fölemlíti, jegyzet alatt oda teszi, hogy Rontó Pált megkérdezte, mikép igaz volna-e, hogy ura ezen játékkal oly sokat nyert, mire azt felelte, hogy ezt nem látta, de pénze mindig volt. S a mikor Gvadányi a kamcsatkai menekülést mondja el, a német könyve ellenében megint Rontóra hivatkozik, mint hiteles tanúra, hogy ez úgy beszélte, hogy legelőször a kasamatákat törték fel, a rabokat kiszabadították, fölfegyverezték, s egyesűlt erővel a várba rontottak; a kormányzót ki ölte meg, nem tudja: de hogy a cancellariust ő vágta le, azt állitotta; hogy a gróf nem kapott sebet, bár mindenütt ott volt a tűzben és serényen parancsolt; másnapra ismerősök freiberg szász látta, hogy a kormányzó leánya, Afanásia, még keres nőt 71 a gróf oldalán járt.

S a mikor Gvadányi arról beszél, hogy Makaó városa és az angolok mindenkép meg akarták a gróf jegyzeteit szerezni, a német életírás megvilágosítására ismét Rontóra hivatkozik, hogy ez Benyovszkyval egy értelemben úgy adta vezető társkereső, mikép a spanyolok, de főként a hollandok, francziák és angolok sok esztendő óta kerestek a tengereken oly útat, a melyen a Jeges-tengerre juthatnának s kereskedésüket a világ azon részébe bevihetnék: — a gróf jegyzetei reményük szerint erre tájékozásúl szolgáltak volna.

S a mikor Gvadányi elbeszélése a német forrás után elvégződik, azzal folytatja, hogy mind Benyovszky, mind pedig Rontó Pál Budán előadta, mi történt vélek Párisban, azért utánok elmondja ő is, mind a grófnak hazánkban történt dolgaival, miket számtalanon tudnak, mind a Rontó elválásával együtt, hogy hová szakadt és mi lett belőle; s a mikor ehez ér, jegyzet alatt oda szúrja, hogy Rontó Budán úgy említette neki, hogy a gróftól búcsújakor hollandi fogyatékkal online társkereső kapott; de azonfelül is bővecskén volt ismerősök freiberg szász pénze, mert Madagaskárban s ismerősök freiberg szász többi szigeten el nem feledkezett magáról.

Békés Megyei Népújság,

Mindez egyenes hivatkozás. De ne fogadjuk el vizsgálat és bírálat nélkül. Mert a költő igazkodhatik és bizonykodhatik az erősebb elhitetés végett is. Annyi kétségtelen, hogy nem minden mondása áll meg. A kamcsatkai menekülés Gvadányi-féle változata, mert a budai látogatás és a krakkói megszabadulás, adatok hiányában ellenőrizhetetlen, — tévedés.